A nagy bejelentés

Az esküvő után hamar összejött a baba, alig vártuk, hogy elmondhassuk mindenkinek. A titoktartás közepette kiderült, hogy megvehetjük azt a házat, amire hónapok óta pályáztunk. HURRÁ! Így hát elhatároztuk, hogy aznap amikor a szüleinket körbevezetjük a házban, aznap bejelentjük a babát is! Az én szüleim, mivel Heves megyében laknak videótelefonon nézték végig a házat. Ekkor azt hiszem 9-10 hetes lehettem. Persze akartunk várni a 12. hétig, de annyira jól összejöttek a dolgok, hogy végül eldöntöttük, elmondjuk. Kitaláltam, hogy milyen buli lenne, ha csináltatnánk pólókat, és azzal prezentálnánk a jó hírt. Így is lett! Persze hatalmas volt a boldogság! DE azért mondtuk a szülőknek, hogy a 12. hétig ne mondják el senkinek. Természetesen NEM sikerült ezt a kérésünket megtartani. Nyilván a büszkeség vezérelte tettüket, de mi nem voltunk boldogok, mert mire odakerültünk volna, nem lett volna kinek elmondani, hogy érkezik a kis hercegnőnk. Na persze a sok bajról nem is beszélve....
De a pólókat megtartottuk, mondtam a férjemnek, hogy ebből lehetne hagyomány, hogy így jelentjük be a jövevény érkezését :)